Nyelvünkben otthon? – Esélyt mindenkinek! konferencia

2017.09.12
MTA Könyvtár

A Magyar Nyelvstratégiai Intézet (MANYSI) Nyelvünkben otthon? – Esélyt mindenkinek! címmel szervezett konferenciát a nyelvi és a társadalmi hátrányról 2017. szeptember 12-én az MTA Könyvtárában. A MANYSI a készülő nyelvstratégia egyik fontos részterületének tekinti a hátrányos helyzetű csoportok nyelvhasználatát, ezért célunk a mélyszegénységben élők nyelvi és társadalmi helyzetének interdiszciplináris feltárása.

A rendezvényen köszöntőt mondott Langerné Victor Katalin, társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár (EMMI), Kozma Imre atya, elnök, a konferencia fővédnöke (Magyar Máltai Szeretetszolgálat) és Tóth Attila, igazgató (MANYSI).


A konferencián előadóként részt vett Dr. Bartha Csilla nyelvész, habilitált egyetemi docens; Vecsei Miklós szociálpolitikus; Breitner Péter szociológus; Dr. Csapó Benő egyetemi tanár; Dr. Husz Ildikó szociológus, tudományos főmunkatárs; Dr. Papp Z. Attila szociológus, kisebbségkutató; Dr. Pásztor Rita szociológus; Janák Katalin demográfus; Madács Anita TSMT terapeuta; Csepregi János mentálhigiénés szakember. Az Intézet képviseletében Dr. Strausz Péter történész, Szoták Szilvia nyelvész és Kocsyné Takács Ildikó szociálpedagógus tartott előadást.   

       
A társadalomból való kizáródás egyik legfőbb oka a szegénység, következménye pedig az élet számos területén jelentkező hátrány, köztük a nyelvi hátrány. E problémát tártuk fel szociológiai, demográfiai, oktatási, szociálpolitikai és szociolingvisztikai szempontból. A szegénység kockázati tényezőinek többsége vagy mindegyike jelen van a mélyszegénységben élő személy vagy család életében: az alacsony iskolázottság, a munkanélküliség, a települési vagy lakóövezeti szegregáció, és az ezekből eredő súlyos szociális deficitek. A szegénység lehet átmeneti, és akár önerőből is sikerülhet kijutni belőle, viszont a mélyszegénység olyan tartós állapot, amelyből saját erőből kijutni lehetetlen.


A leszakadás, a társadalmi hátrányok egy része közvetlenül vagy közvetetten nyelvi gyökerű. A nyelvi hátrány még további hátrányokhoz vezet: iskolai lemaradáshoz, a mindennapok sikertelenségéhez, munkaerőpiaci hátrányhoz. Ezért a nyelvi hátrány okainak minél mélyebb feltárása és tudatosítása, a kutatási eredmények hasznosítása és a megoldási javaslatok kidolgozása az egyik legsürgetőbb feladat.


Konferenciánk e téma kibontásának szenteltük interdiszciplináris megközelítésben. A rendezvényen összegzett tapasztalatok és megoldási javaslatok, kezdeményezések minél szélesebb körű megismertetése érdekében az Intézet az elhangzott előadásokat kötetben is megjelenteti.