A Magyar Nyelv Napját ünnepeltük az "Értjük egymást?" című, autonómiáról és terminológiáról szóló konferenciával

2015.11.13
Magyarok Háza Corvin terme

 

 A konferencia az autonómiakoncepciók kérdéskörében próbált megfogalmazni egy új, egységes, XXI. századi terminológiarendszert Kárpát-medencei jogtudósok és nyelvészek részvételével.

Nyitóbeszédet mondott: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.


Köszöntőt mondott:


Szili Katalin miniszterelnöki megbízott,

Bencze Lóránt, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója,

Duray Miklós, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökének tanácsadója és

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója.

 

Semjén Zsolt nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a magyar nyelv elsajátítása kulcsfontosságú a külhoni magyar területeken, illetve az autonómia kivívását a nemzet megmaradása legfontosabb feltételének nevezte. Az utódállamokkal kapcsolatban kiemelte: tudatosítani kell az ottani társadalmakban, hogy „az autonómiatörekvések nem irányulnak senki ellen és senkinek az érdekét nem sértik”. Ahol Európában megvalósulhatott az autonómia, ott ezt gazdasági növekedés is kísérte. Hozzátette, hogy az autonómia megadása nem kegy, hanem jog, amely minden kisebbséget megillet.

Semjén Zsolt emlékeztetett arra: Magyarország alaptörvénye kimondja, hogy a magyar állam felelősséget visel a külhoni magyarságért, és támogatja a külhoni magyar közösségek önkormányzatiságát, azaz autonómiáját, és hogy a magyar nemzetrészek nem követelnek semmi olyat, ami ne lenne általánosan elfogadva, illetve elfogadott gyakorlat a nemzetközi jog vagy az Európai Unió ajánlásai alapján. Hangsúlyozta továbbá, hogy nincsen "egyen-autonómiakoncepció", ahány nemzetrész van, annyiféle területi vagy kulturális autonómiakoncepciót kell kidolgozni, s ebben kell segíteni a külhoni nemzetrészeket, mind a tömbben, mind a szórványban élő magyarság körében.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott az autonómiával összefüggésben a magyar-magyar párbeszéd mellett a szomszédos államokkal való párbeszédet és a valódi európai gyakorlat megvalósítását emelte ki. Ebben az ő és munkatársai feladata a kooperáció és párbeszéd elősegítése a szórvány- és tömbmagyarságban. Működőképes autonómia az állam és nemzeti közösségek kompromisszumán alapulva jöhet létre európai keretek között.

Bencze Lóránt, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója az anyanyelv és  világlátásunk összefüggéseiről beszélt, vagyis arról, hogy a nyelv meghatározza a gondolkodásmódot. Hangsúlyozta, hogy a konfliktusok mérsékelhetők nyelvi alapon vagy még fel is lehet őket oldani.

Duray Miklós, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet tanácsadója hozzászólásában kiemelte: az autonómia nem annyira nyelvi, mint inkább politikai, gondolkodásbeli, illetve jogi kérdés.
Az autonómiát (önállóságot, önrendelkezést) a heteronómiával állította szembe, az pedig megalkuvást, beolvadást jelez. Duray Miklós beszédében kiemelte: tudatosítani kell, hogy többféle autonómia létezik: területi és kulturális, de  vannak a kétféle elvet ötvöző próbálkozások is, mint például a területi tanácsok Délvidéken. Ő magát sem kisebbséginek, sem nemzetiséginek nem tekinti, hanem csakis magyarnak.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója az elmúlt 25 évben felvetődött autonómiaigényeken kívül a tervezetekről és belső vitákról beszélt. A többségi államok legtöbb esetben negatívan viszonyulnak az autonómia kérdésköréhez, és bár nemzetközi téren megfogalmaztattak pozitív javaslatok, de nem született kötelező érvényű dokumentum erről a témáról. Hangsúlyozta, hogy csakis az autonómia legitimációja biztosíthatja a kisebbségek reprodukcióját. Hozzátette, hogy a közösségépítéssel nem szabad várni az önrendelkezés eléréséig, csak erős közösségek tudják az autonómiát kivívni. Ebben jelentős szerep hárul mind az anyaországra, mind a többségi nemzetre, főleg a tájékoztatás terén. A személyelvű, a kulturális illetve az etnikai alapú területi autonómiát említette meg létező példaként.


Az ünnepélyes megnyitót tudományos tanácskozás követte, ezen Varga Péter jogi szakreferens, a Nemzetpolitikai Államtitkárság munkatársa nemzetközi jogi szervezetek (ENSZ, EBESZ) terminológiai dokumentumaiból hozott fel példákat a különféle autonómiákra.


Mile Balázs, a miniszterelnöki megbízott tanácsadója a szomszéd országok autonómiával kapcsolatos pozitív jogalkotását és közfogalmait elemezte. Egy olyan közös értelmezési keret kialakítása a cél, melynek segítségével elkerülhetők a félreértések.


Horváth István, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia Tanszék egyetemi tanára a kulturális integráció ideáltípusait, modelljeit elemezte.


Varga Attila jogtudós, a kolozsvári Sapientia erdélyi Magyar Tudományegyetem egyetemi docense hangoztatta, hogy nyelvében él a jog, vagyis a külhoni magyarság számára nemcsak alapvető emberi jogi kérdés az anyanyelvhasználat, hanem hozzátartozik a jogállamisághoz is.


Szabómihály Gizella nyelvész, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem munkatársa a szlovák nyelvben használatos autonómia szó és szinonimái jelentését járta körbe előadásában. Rámutatott, hogy a magyarok és a szlovákok más-más jelentést értenek autonómián.


Simon Szabolcs nyelvész, a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karának egyetemi adjunktusa szintén a szlovákiai autonómia fogalmát és jelentését tekintette át egy online felvidéki kérdőíves kutatás segítségével.


Horony Ákos dunaszerdahelyi jogtudós a felvidéki autonómia-értelmezés történelmi gyökereit elemezte, és az eddigi nyelvhasználati törvényjavaslatokról számolt be.


Farkas-Kordonec Gabriella beregszászi jogtudós a kárpátaljai autonómia fogalmát és történelmileg kényes kérdéseit tárta a nyilvánosság elé.


Nyilas Mihály szabadkai jogtudós a vajdasági kisebbségi nyelvi jogokkal foglalkozó szaknyelv anyanyelvi használatának történeti változásait tekintette át.


Vukov Raffai Éva nyelvész, a szabadkai Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának egyetemi docense az autonómia fogalmának szerbiai jelentéseit és áthallásait vizsgálta. Hangsúlyozta, hogy a kulturális autonómia a békesség záloga, hiszen a fizikai határok megtartásával az alapvető emberi jogok gyakorlásához segíti hozzá a kisebbségben élő népeket.


Beretka Katinka szabadkai jogtudós a szerbiai jogrendben szereplő autonómia-fogalom jelentéstartalmának meghatározásáról tartott előadást.


Fóris Ágota nyelvész, a budapesti Károli Gáspár Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára az autonómia fogalmának terminológiai meghatározásait járta körbe. Az Európa számos területén (Svájc, Dél-Tirol, Írország, Katalónia) jól működő autonómiákat tekintette át, melyek hosszú történelmi folyamatban érlelődtek meg.


Andrássy György professzor, jogtudós, a PTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára a jog és az igazságosság szoros összefüggésére, a magyar nyelv jogi helyzetére és a tudomány szerepére hívta fel a hallgatóság figyelmét.