Anyanyelvi nevelés és nyelvi revitalizáció című konferencia

2015.10.16
Szabadka

A találkozón Kárpát-medencei és magyarországi nyelvészek tanácskoztak a magyar nyelvtudomány, valamint a Kárpát-medencei magyarság nyelvhasználatát, oktatását, fennmaradását érintő témákról.


Péntek János akadémikus „Anyanyelvi nevelés: miért, mit, hogyan ... és kik?” címmel tartott plenáris előadást, melyet Lanstyák István a pozsonyi Comenius Egyetem egyetemi tanárának előadása követett: „Kontaktushatás és iskola” címmel.


Péntek János a klasszikus pedagógia vezérfonalát követve (kik, mit és hogyan tanítanak az iskolában) tekintette át a magyaroktatás hatékonyabbá tételének lehetőségeit. Központi kérdése a revitalizáció volt: hogyan lehet az államnyelvből visszatérni abba a kétnyelvűségbe, amelyben előbb a másodnyelv, majd az anyanyelv legyen a domináns, a kétnyelvűség pedig magas szinten valósuljon meg.

A revitalizáció mindenekelőtt a közösség és szülők racionális és érzelmi motiváltságának kérdése, a következmény pedig a közösség fennmaradása, illetőleg a balansz kétnyelvű tanuló személyiségének, életpályájának előnyei. Vannak szórványterületek, amelyeken felmerül a magyar idegen nyelvként való oktatása, és vannak olyanok, amelyeken a standard magyar felé vezető oktatásban egyszerre kell  kiindulni a tanulók által jól ismert államnyelvből és a helyi dialektusból, s abból jut el a nyelvi regiszterek bővítésével a funkciók összességéhez. Ám hiába vannak jogi és intézményes keretek, ha a központosított oktatási intézményekben való tanulás és oktatás káros hatást gyakorol a helyi közösségekre, amelyekben nem helyben lakó értelmiségiek a közösség szellemi vezetői, hanem ingázó tanárok, papok. Az ingázásos oktatás helyett kézenfekvő a digitális oktatás és az interaktív digitális tananyag, amely megosztható, s amelybe tértől és távolságtól függetlenül kapcsolhatók be tanulók.


Péntek János hangsúlyozta a pedagógusok felelősségét az oktatás sikerességben, amelynek előfeltétele volna a magas szintű tanárképzés, a szigorú válogatás a tanárnak jelentkezők közt, valamint a most még hiányzó társadalmi megbecsültség, az elismertség, a társadalmi presztízs. Minden helyzet más, és mindig helyben kell megtalálni a hatékonyan alkalmazható módszereket. Ez elsősorban a pedagógusok dolga, a nyelvészeké pedig, hogy segítsék őket ebben.


Lanstyák István egyetemi tanár arra a kérdésre kereste a választ, hogy a közoktatásnak hogyan kellene viszonyulnia a magyar nyelv határon túli változataiban található kontaktusjelenségekhez. Az előadás első része a magyar nyelv határon túli változatainak legfontosabb jellemzőit vette sorra. Utána a kontaktushatás két eltérő válfaja közül a kevésbé ismert ún. helyzeti kontaktushatást mutatta be részletesebben, különbséget téve a stabil és az instabil kétnyelvűségi helyzetben jelentkező kontaktushatás közt. Az előadó az ún. hozzáadó pedagógia fontosságát hangsúlyozta: az iskolának nem lehet célja az otthonról hozott, sokak által megbélyegzett hétköznapi beszélt nyelvi nyelvváltozat lerombolása, hanem annak megtartásával kellene lehetőséget biztosítania a magyar nyelv más változatainak az elsajátításához.

A plenáris előadások után műhelybeszélgetésekre került sor több témakörben:

(1.) A Nyelvváltozatok az anyanyelvi nevelésben című műhely a magyar nyelv sokszínűségére hívta fel a figyelmet: a kontaktusváltozatokra és területi változatokra, ezek presztízsére és megjelenésére a törvényekben és az oktatásban. Nem mindegy, hogy egy gyermekben megerősítjük, hogy nyelvjárása és egyben anyanyelve szép és értékes, vagy a nyelvjárási jegyeket nyelvi hibának tituláljuk.


(2.) A Termini szótár és terminológia című műhelybeszélgetés az évek óta folyó Termini magyar-magyar szótár legújabb eredményeit mutatta be. Az elektronikus adatbázis jelenleg több mint 5000 szót tartalmaz a határon túli magyar lakta területekről. A maga nemében egyedülálló adatbázisban eredet-meghatározást, stílusminősítéseket és példamondatokat is találunk.      

(3.) A Magyar nyelvi revitalizáció, a magyar, mint idegen nyelv – elmélet és gyakorlat című műhelybeszélgetés a magyar szórványok nyelvvisszaszoruló helyzetére, egy olyan problémára hívta fel a figyelmet, amely nemcsak nyelvpolitikai, oktatáspolitika, de nemzetpolitikai kérdés is. Ezekben a közösségekben a magyar nyelvet egészen más módszertan kidolgozásával kell tanítani, ha sikereket akarunk elérni. Nagy szükség van a magyar, mint idegen nyelv nyelvtanárokra, s olyan oktató anyagokra és módszertani segédletekre, amelyek a szórványban élő magyar gyerekek nyelvi revitalizációját segíteni tudják (pl. a moldvai csángó magyarok).
           
(4.) Gazdaság és nyelvhasználat - viszonylag új tudományterület, melynek kutatásait szoros együttműködésben közgazdászok és nyelvészek folytatták főképp Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban és Nyugat-Európában. Az eddigi kutatások az anyanyelv és a munkaerőpiac összefüggéseit vizsgálták, például azt, hogy mennyiben befolyásolta az egy, kettő vagy három nyelv ismerete a keresetet és a munkaerő-piaci elhelyezkedést.
Az eredményes nyelvpolitika részeként a Kárpát-medencében ezentúl egyéb izgalmas kérdésekre is meg kell találni a választ.
          
A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat 2001 óta működik, a Kárpát-medence egyetlen hálózati szerveződéseként. A hálózat nyelvi irodái a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával működnek. A maguk módján leszámoltak a politikai határokkal, és helyettük egy „határtalan” szakmai hálózatot építettek ki. Ebben a Termininek nevezett hálózati keretben dolgoznak pályázati  támogatások segítségével, a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda, a beregszászi Hodinka Antal Intézet, valamint az ausztriai és szlovéniai régiót képviselő Imre Samu Nyelvi Intézet, a horvátországi Glotta Nyelvi Intézet és a szabadkai Verbi Nyelvi Kutatóműhely munkatársai.
A hálózat 2014 óta egyesületi formában is működik.


http://ht.nytud.hu/

https://www.facebook.com/Termini-Magyar-Nyelvi-Kutat%C3%B3h%C3%A1l%C3%B3zat-196209863849358/

Az esemény részletes programja itt olvasható:

http://verbi.org/images/Program2.pdf

Az eseményről több beszámoló is készült, melyek az alábbi linkeken érhetőek el.

http://www.balassiintezet.hu/hu/esemenyek/1481-anyanyelvi-neveles-es-nyelvi-revitalizacio/

http://www.huncro.hr/kitekint/6662-2015-10-23-09-04-30

https://www.facebook.com/events/1499991010295058

http://www.vajma.info/cikk/tudomany/4683/Szabadka-Elismert-magyar-nyelveszek-a-Karpat-medence-neves-egyetemeirol-.html

http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/46722-2015-10-12-17-28-12?fontstyle=f-larger

http://tg.edu.rs/hun/nyelveszeti-konferencia/

http://www.magyarszo.com/hu/2861/kultura_irodalom/134100/A-magyar-nyelv-tisztas%C3%A1g%C3%A1%C3%A9rt.htm