Diákra szabott anyanyelvi nevelés, a NAT az anyanyelvi nevelés nyelvstratégiai alapköve 1. nap

2016.06.21
Magyarság Háza Deák terem

A konzultációk témája az volt, hogy milyen jogi keretet, lehetőségeket ad és milyen korlátokat szab az anyanyelvi nevelésnek a NAT. A tanácskozás szervezői és résztvevői igyekeztek olyan irányelveket megfogalmazni, melyek lehetővé teszik a diákok tudatos, sikeres nyelvhasználatának kialakítását, a nyelv szabályrendszerének felfedezését, az anyanyelvi és idegen nyelvi struktúrák összevetését, a nyelvi sokszínűség feltárását.


A műhelykonferencia moderátora Szereczné dr. Hegedűs Rita, a MANYSI főtanácsosa volt. Az eseményen résztvevő pedagógusokat Dr. Szépe Judit, a MANYSI főosztályvezetője köszöntötte. A június 21-i alkalom a tavaly ősszel, Balatonföldváron megkezdett munka folytatása volt. A MANYSI főosztályvezetője a konzultáció legfontosabb céljának az optimális nyelvi nevelés célkitűzésének megfogalmazását nevezte, és azt, hogy ennek tartárgyaktól függetlennek kell lennie – át kell hatnia nemcsak a magyar nyelv és a kommunikáció oktatását, hanem a többi tantárgyét is. Rámutatott továbbá, hogy „a kevesebb néha több”, és ez a mondás jól illik a NAT-ról történő gondolkodásra is, hiszen jobb, ha a rengeteg lexikai tudás megkövetelését a kompetenciaközpontú szemlélet váltja fel.

Dr. Pompor Zoltán, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kutatási és fejlesztési főigazgató-helyettese „Az anyanyelvi nevelés mint össztantárgyi feladat” címmel tartott előadást. Örömét fejezte ki, hogy vannak még olyan gyakorló pedagógusok, akik az idejüket a NAT-ról való közös gondolkodásra áldozzák, hogy a nevelés még inkább diákra legyen szabva. Az előadó röviden bemutatta az OFI-t, majd a szövegértési kompetencia fontosságára hívta fel a figyelmet, és ismertette, az OFI-nak a következő tanévre szóló megújított, javasolt tanmenetét, melyet az ofi.hu-n tesznek közzé. Hangsúlyozta, hogy az új tanmenetek lehetőséget és feladatot is adnak egyben a tanároknak. A NAT-ról elmondta, hogy szerencsés lenne, ha mérésekre, tényekre alapuló oktatáspolitika valósulna meg annak átalakításakor, majd ismertette azokat a főbb nemzetközi méréseket, melyek ehhez támpontot és visszajelzést adhatnak. Megemlítette többek között azt a szlovák példát, melynek címe „Dobj el mindent és olvass”. Az ebben a projektben résztvevő iskolákban egy csengőszóra mindenkinek olvasnia kell,  bármilyen tanórán vesz is részt. Végül kitért az OFI-ban zajló tankönyvfejlesztés koncepciójára, és kiemelte az olvasás ösztönzésének fontosságát (vö az OFI honlapjával). Dr. Pompor Zoltán előadásában hangsúlyozta, hogy a jobb minőségű oktatás érdekében, a tanárok alap és továbbképzésében szerepet kell kapnia a szövegértési készség fejlesztésének, és támogatni kell az iskolákban a szövegértési készséget fejlesztő módszerek kidolgozását.


Szerecz György, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet vezető tanácsosa az Idealizált alaptanterv helyett reális program címmel tartott előadást. A NAT rendeltetéséről beszélve elmondta, hogy annak egyszerre kell keretnek, szolgálati szabályzatnak, illetve segédletnek lennie a jelenlegi szemlélet szerint, ez pedig számos, hátrányos kompromisszummal jár. Kifejtette, hogy a tananyag célja az, hogy a diák megtanuljon kérdezni és válaszokat keresni, ám ehhez szükség van a kulcskompetenciák elsajátítására. Rámutatott azonban arra, hogy a NAT-ból hiányzik a lexikális ismeretek és a kompetenciák közötti kapcsolat. Követendő módszerként javasolta, hogy először tudnunk kell, milyen diákokat szeretnénk képezni, és utána meg kell állapítanunk, hogy ehhez mire van szükségünk. Beszélt a tananyagcsökkentésről és annak lehetséges módjairól, valamint megemlítette, hogy az ismétlés kevésbé hatékony pedagógiai módszer, mint az előhívás. Végül a tanulás és a játék között húzott párhuzamot, az etológia és az oktatás hagyományos felfogása szerint bemutatva a jelenséget. Hangsúlyozta, hogy a játék, mint alapvető módszertani eszköz a tanulás hatékony útja (vö.: az OFI honlapjával)


Az előadások után két szekcióban folyt a műhelymunka. A gyakorló pedagógusok a NAT két műveltségi területe, a magyar nyelv és irodalom és az idegen nyelv  javasolt változtatásainak szakmai kidolgozásában vettek részt. A június 21-i műhelymunka A NAT 1-8. évfolyam számára kidolgozott részét célozta meg, majd sor került a javasolt változtatások évfolyamok közti egyeztetésére is. A konferencia június 30-án a 9-12. évfolyamon tanító pedagógusok részvételével folytatódott.