A Magyar Nyelvstratégiai Intézet (Manysi) főbb tevékenységi területei

2016.12.15
2016. november 23-án bemutatkozó konferenciát tartottak a Manysi munkatársai az Eszterházy Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karának meghívására Egerben A magyar tudomány ünnepe alkalmából.

Zimányi Árpád dékán és tanszékvezető úr köszöntője után Eőry Vilma beszélt A nyelvstratégiáról, a Manysi feladatairól és tevékenységéről. A nyelvstratégia definiálása után felsorolta legfontosabb jellemzőit, amelyek kijelölik helyét a tudomány és a nyelvközösség számára jelentős intézkedések között, és elhatárolják a tudományosan nem indokolható igények kiszolgálásától.


A főbb tevékenységi területek bemutatását Sz. Hegedűs Rita kezdte Nyelvstratégia és anyanyelvi oktatás címmel. A közoktatás egyes szintjeiről beszélt, kitérve az oktatás anyanyelvi vonatkozásaira, és fölsorolta a Manysi anyanyelv-oktatási rendezvényeit. Katona József Álmos A fordítás nyelvstratégiai jelentősége című előadásában meghatározta a fordítást és a műfordítást, majd bemutatta ezeknek azt a szerepét, amelyet a nyelvstratégiának szinte minden területén betöltenek. Bódi Zoltán Az infokommunikáció nyelvstratégiai szerepe címmel korunk általános kommunikációs formájának térhódítását s a vele járó kommunikációs jellemzőket tárgyalta. Kiemelte azokat a feladatokat, amelyek nyelvstratégiai vonatkozásúak: segítenek megőrizni a magyar nyelvűséget ezen a területen is.

Kocsyné Takács Ildikó szociálpedagógusként  a Nyelv és hátrányos helyzet címmel a hátrányos helyzetben levők nyelvi szocializációjának fokáról, gyerekkori nyelvi szocializációjukról beszélt, és arról, hogy mindennek milyen jelentős szerepe van a hátrányos helyzet kialakulásában és abban, hogy milyen nehezen tudnak belőle kitörni. Maleczki József A pontos fogalmazás jelentősége a jogban és a közigazgatásban címmel elsősorban a nyelvi környezet fogalmáról, annak mai jellegéről beszélt, és példákat hozott a pontos fogalmazás hiányára. Szoták Szilvia A nyelvstratégia külhoni vonatkozásai című előadásában kiválasztott szempontok szerint mutatta be elsősorban a Kárpát-medencei magyarlakta régiók nyelvi helyzetét, kiemelte azokat a pontokat, amelyek beavatkozást, támogatást igényelnek.


A vita után zárszavában Zimányi Árpád dékán úr fölajánlotta, hogy az előadások írott változatát megjelentetik a BTK tudomány ünnepi kötetében.