Nyelvben, népben való utazás – centenáriumi megemlékezés Lőrincze Lajos nyelvészről

2016.03.08
Nyelvben, népben való utazás címmel Lőrincze Lajos születésének 100. évfordulója alkalmából 2015. november 24-én, kedden 9:30-kor koszorúzással egybekötött megemlékezést szervezett a Nemzeti Örökség Intézete és a Lőrincze család a híres nyelvész Farkasréti temetőben lévő sírjánál.

 

A koszorúzáson Kozák Péter, a Nemzeti Örökség Intézetének munkatársa tartott üdvözlő beszédet, majd Novák Jánosné, a mikóházai Lőrincze Lajos Általános Iskola igazgatója köszöntötte a megemlékezésre összegyűlteket. Végül Kemény Gábor, az MTA Nyelvtudományi Intézetének nyugalmazott tudományos tanácsadója mondott emlékbeszédet.

A Magyar Nyelvstratégiai Intézet részéről Szépe Judit és Mohos László vett részt a koszorúzáson.

A megemlékezés délután fél háromkor folytatódott Szentgálon, Lőrincze Lajos szülőfalujában, ahol felavatták a nyelvész portrészobrát a róla elnevezett Lőrincze Lajos Általános Iskolában.


*


Száz éve, 1915. november 24-én született Lőrincze Lajos nyelvész, a sokak által ismert „Tanár Úr”. Rádiós és televíziós nyelvi ismeretterjesztő műsorai tették országszerte híressé. Népszerű, közérthető nyelven foglalkozott a köznyelv érdekességeivel az „Édes Anyanyelvünk” című rádióműsorában, amely Kodály Zoltán biztatására indult el a Magyar Rádióban. A Magyar Nyelvőr, az Édes Anyanyelvünk, a Nyelvünk és kultúránk című folyóiratoknak szerkesztője volt. Részt vett A magyar nyelvjárások atlasza (1968–1977) gyűjtőmunkálataiban, melynek összefoglalását A magyar nyelvatlasz anyaggyűjtésének módszere (1955) című kötetben adta közre. Jelentős segítséget nyújtott az első Kazinczy-verseny megszervezésében, valamint ettől kezdve rendszeresen részt vállalt a bírálóbizottság feladataiban is. Sokoldalú munkásságának középpontjában az emberközpontú nyelvművelés állt, amelyről véleményét hasonló címmel megjelent kötetében fejtette ki.