Sok tudományág foglalkozott a magyarság eredetével, de ezek eddig elbeszéltek egymás mellett. A Magyarságkutató Intézet fő célja, hogy a különböző szakágakban megszületett ismereteket összehozza, értékelje és magas tudományos színvonalon véleményezze, a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges – mondta a Demokratának dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának tárcavezetője.

 A Magyarságkutató Intézet küldetéséről a miniszter így fogalmazott: „A Magyarságkutató Intézet fő célja, hogy a különböző szakágakban megszületett ismereteket összehozza, értékelje és magas tudományos színvonalon véleményezze a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges. A kormány döntése értelmében az intézet főképp a honfoglalás előtti magyar történelemre és a magyarság őstörténetének interdiszciplináris kutatására fókuszál, de terítékre kerülnek az V–IX. századi sztyeppeközösségek, a magyar középkor, a hazai és külföldi írott és elbeszélő levéltári kutatás, vallástörténeti néprajzi és népzenei kutatások, oktatás és képzés, angol és magyar nyelvű folyóirat kiadása, a korai magyar történelem helyének vizsgálata a XXI. századi magyar önazonosságtudatban, továbbá a magyar nyelv kutatása, középtávú magyar nyelvstratégia kidolgozásának irányítása és felügyelete, hogy csak a legfőbb tevékenységeket említsem.”


Arra a kérdésre, hogy milyen kapcsolat lesz a Magyarságkutató Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia között, a miniszter így válaszolt: „Az intézet teljesen független lesz a Magyar Tudományos Akadémiától. Szoros együttműködést tervezünk viszont a László Gyula Intézettel, és minden hasonló profilú kezdeményezést szeretnénk összegyűjteni. Ez nem azt jelenti, hogy több ezer fős intézetet akarunk létrehozni, inkább afféle ernyőként kell elképzelni.”

A munkatársak számát, az indulás időpontját és a költségvetést így határozta meg Kásler Miklós: „Január elsején, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet beolvadásával, 101 fővel indul a munka. Egyelőre 880 millió forint áll rendelkezésre. Kiírtuk már a pályázatot a főigazgatói tisztségre, december végén derül ki a nyertes személye. A belső munkatársakon kívül számosan közreműködnek majd a kutatásokban. Bizonyos megjelölt témákban pályázatokat írunk ki, szeretnénk megkeresni az isztambuli könyvtárakat és az örmény kolostorok könyvtárait, ahol bizonyosan számos lehetőség van adatokat találni a magyar őstörténetre vonatkozóan.

Minden egészséges nemzetnek fontos a saját identitása. A skótoknak például a skótság. Nem véletlenül említem őket, náluk is működik egy hasonló intézet. De ha megnézzük a szomszéd országokat, azt látjuk, hogy hihetetlenül intenzíven kutatják a saját múltjukat. Azt nem mondanám, hogy minden esetben tudományosan, de szenvedéllyel. Nemrég találkoztam egy amatőr román történészcsoport állításával, amely szerint Szent István és leszármazottai román királyok voltak. Nekünk ezekre is tudományos igénnyel kell tudnunk válaszolni.”

Ágoston Balázs interjúja teljes terjedelmében a Magyar Demokrata december 19-i lapszámában olvasható.

Forrás: kultura.hu