Több intézmény, szervezet továbbra is aggodalmát, felháborodását fejezi ki az ukrán nyelvtörvénnyel kapcsolatban, amelyet még szeptemberben fogadott el az ukrán parlament.

2017 szeptemberében az ukrán parlament egy olyan oktatási törvényt fogadott el, amelynek 7. cikkelye súlyosan sérti, korlátozza a kisebbségi nyelvhasználati jogokat az oktatás területén. A kárpátaljai magyarok az ukrán törvények értelmében nem az őshonos népek, hanem a nemzeti kisebbségek közé tartoznak, így az oktatás nyelvét szabályozó cikkely rájuk vonatkozó része a következő: "Az Ukrajna nemzeti kisebbségeihez tartozó személyeknek az önkormányzati oktatási intézményekben garantált a jog az államnyelv mellett az adott nemzeti kisebbség nyelvén folyó oktatáshoz az iskola előtti és az elemi iskolai szinteken" (a törvény magyarul itt olvasható). A cikkely ezen (az általános iskola első négy osztályán) túl már csak a kisebbségi nyelv oktatásának lehetőségét garantálja, a kisebbségi nyelven való oktatást nem.

A törvénnyel kapcsolatos aggodalmait, felháborodását nemcsak Magyarország fejezte ki, de elítéli azt Románia, Oroszország, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa, Lamberto Zannier is. A november 9-ei Magyar Diaszpóra Tanács ülése is kifejezte szolidaritását a kárpátaljai magyarsággal zárónyilatkozatában, s másnap a Magyar Állandó Értekezlet is hasonlóképp tett.

A Magyar Nyelvstratégiai Intézet tiltakozik az új ukrán oktatási törvény ellen, amely súlyosan sérti a Kárpátalján élő, őshonos magyarság emberi, oktatási és nyelvi jogait, az európai normákat és értékeket azzal, hogy az ukrán alkotmányt is megsértve korlátozza a kisebbségi jogokat.

A törvénnyel kapcsolatos tanulmányt itt olvashatják.

A kép forrása.