2016. november 23-án bemutatkozó konferenciát tartottak a Manysi munkatársai az Eszterházy Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karának meghívására Egerben A magyar tudomány ünnepe alkalmából.
Az EMMI Kiemelt Társadalmi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság, a MANYSI, a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium, a NÖRI, valamint a Veritas képviselői megkoszorúzták Czuczor Gergely sírját 2016. szeptember 8-án.
2016. 06.21-én és 30-án folytatódott "A NAT az anyanyelvi nevelés nyelvstratégiai alapköve" című konzultáció
A stílus kérdései a nyelv- és nemzetstratégiában. Konferencia a 90 éves Szathmári István professzor tiszteletére
Az internet nyelvváltozatai konferencia
Sokszínű nyelvészet konferencia, Lendva
Anyanyelvünk konferencia, Zabola
„A magyar mint idegen nyelv napja” címmel tartottak konferenciát a Debreceni Egyetemen 2015. november 28-án.
„Nyelvben, népben való utazás” címmel Lőrincze Lajos születésének 100. évfordulója alkalmából 2015. november 24-én, kedden 9:30-kor koszorúzással egybekötött megemlékezést szervezett a Nemzeti Örökség Intézete és a Lőrincze család a híres nyelvész Farkasréti temetőben lévő sírjánál.

Köszöntő

A Magyar Nyelvstratégiai Intézet (MANYSI) munkatársai üdvözlik a látogatókat: minden magyarul beszélőt szerte a nagyvilágban.

Anyanyelvünk az élet minden területén elkísér bennünket. Nemcsak beszélgetünk, vásárolunk vagy ügyeket intézünk, de tanulni, művelődni is tudunk általa. Természetesnek vesszük, mint a levegőt, amelyet belélegzünk, s amelynek értékét csak akkor tapasztaljuk meg, amikor fogytán van.

A magyar nyelv Magyarországon közel 10 millió állampolgár anyanyelve, s a környező országokban, valamint a diaszpórában élő beszélőinek a száma is legalább 3 millióra tehető. A nyelv ügye a magyarság számára – sajátos földrajzi helyzete és történelme folytán is – létkérdés. A nyelv, azon túl, hogy beszélői számára a kultúra elsődleges hordozója és közvetítője, az önazonosság kifejezésében és megélésében is pótolhatatlan szerepe van. Ebből származik értéke, amit az Európai Unió is elismer azáltal, hogy a tagállamok nyelveit egymással egyenrangúaknak fogadja el.

A magyar nyelv a magyar kultúra hordozója, mégis egészen mást jelent Pozsonyban, Kolozsvárott, Munkácson vagy Sydneyben, mint Budapesten. A gazdasági és politikai változások következményeként a Kárpát-medencében a magyar nyelv napjainkban egyszerre nyolc országban változik, de Magyarország kivételével egyikben sincs azonos státusza az államnyelvvel, s nincs ez másként a Nyugat-Európában és a tengeren túl élő emigráns közösségekben sem, ahol a magyar nyelv használata informális nyelvi színterekre szorult vissza.

A világ jelenlegi 5-6 ezer nyelvéből kéthetente kihal egy. Ezzel szegényedik az emberiség gondolkodásmódja, világlátása. Különféle becslések szerint száz év múlva alig 50-250 nyelv marad talpon, jószerivel mind olyanok, amelyek valamely ország államnyelvei. A magyar államnyelv. Európában, mióta földrészünk politikai kontinensnek számít, mindig beszéltek magyarul. Az évszázadok során a magyar társadalom úgy modernizálta nyelvünket, hogy ma sem jelent gondot bármiről magyarul beszélni. Ám a jelenlegi, felgyorsult technikai, tudományos, társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális változásokban a régebbi koroknál is nagyobb szükség van az egyének és a különféle csoportok között a világos, hatékony, meggyőző írásos és élőbeszédbeli érintkezésre.  Az újabb és újabb és túlzó kihívásoknak azonban nem mindig tud megfelelni sem a gondolkodásunk, sem a mégoly folytonosan változó nyelvünk sem.

Minden társadalomnak volt valamiféle nyelvstratégiája a történelem folyamán, több európai országban pedig jelenleg is működik az adott ország nyelvstratégiájával foglalkozó intézmény. Miután több mint ötven magyar nyelvész indítványozta hasonló magyar intézmény felállítását, a kormány 2014. március 4-én döntött a Magyar Nyelvstratégiai Intézet létrehozásáról (55/2014./III. 4./ Korm. rendelet). Az alapításról szóló kormányrendeletben az olvasható, hogy az intézet a Miniszterelnökség irányításával működő kormányhivatal. Célja az átfogó, hosszú távú, tudatos tervezés, a magyar nyelvvel kapcsolatos politikai döntések tudományos megalapozása, hogy a magyar nyelv az anyaországban, a Kárpát-medencei közösségekben és a távoli szórványban egyaránt éltető közegként működhessen. Az intézet feladata a magyar nyelvvel kapcsolatos stratégiai kérdések kidolgozása, a magyar nyelv tekintélyének emelése, a kulturális nemzet egységének megerősítése. Ennek a feladatnak úgy tesz eleget, hogy együttműködik szakmai és tudományos műhelyekkel, mert a magyar nyelv hagyományainak őrzése, helyzete és jövője közös ügyünk, mindannyiunk feladata: a szakmáé, a döntéshozóké és az anyanyelvi beszélőké is.

Bár a Magyar Nyelvstratégiai Intézet feladata ellátása során sokrétű tevékenységet folytat – többek között szakvéleményeket készít, konferenciákat rendez, kapcsolatokat épít és tart fenn a szakma és a tudomány meghatározó szervezeteivel és fórumaival –, működése mégsem látványos: alig szerepel a médiában, nemigen hallatja a hangját. Nem véletlenül, hiszen nem is ezért jött létre, hanem azért, hogy a kormány tanácsadó testülete legyen a nyelvi, nyelvpolitikai kérdésekben. Így munkájának eredményességét sem nyilatkozatokban szeretné mérni: azt a magyar nyelvnek, illetve a magyarul beszélők közösségének a megmaradása és gyarapodása, tekintélyének emelkedése fogja visszaigazolni.

2015. június 2.
Bencze Lóránt
igazgató